Leírás
Karikó Katalin, az első magyar nőként díjazott biokémikus 1955. január 17-én született Szolnokon. A szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett PhD-t 1982-ben, majd 1985-ig az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában végzett posztdoktori kutatásokat, melyeket a philadelphiai Temple Egyetemen, illetve a bethesdai National Institutes of Health-ben folytatott. 1989-2013 között oktatóként és kutatóként dolgozott a Pennsylvaniai Egyetemen (Philadelphia). Ezután a BioNTech RNA Pharmaceuticals cég alelnöke, később szenior alelnöke lett. 2023-ban Drew Weissmannel megosztva elnyerte az fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért, ami a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette. További kutatásainak középpontjában a tumorokba injektált RNS, az autoimmun betegségek, valamint a rák elleni vakcináció áll. Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora, 10 akadémia, köztük az MTA tagja, továbbá a Széchenyi-díj és a Magyar Szent István-rend birtokosa. A Nobel-díj mellett eddig több mint 130 magyar és nemzetközi díjat és kitüntetést kapott a biokémia területén végzett úttörő és világviszonylatban is jelentős tevékenységének elismeréseként.
Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező éremképi elemek: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „BP.” verdejel, a „2024” verési évszám, valamint a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat.
