Leírás
Az ügyvédi kamarák és az ügyvédség hosszú múltra tekintenek vissza és kiemelkedő szerepet játszanak hazánk jogrendszerének fejlődésében, illetve alkotmányos intézményeinek támogatásában. Ferenc József osztrák császár és magyar király, 1874. december 4-én szentesítette a XXXIV. törvénycikket, amely megteremtette a magyar ügyvédség szervezeti kereteinek közjogi hátterét. Az 1875-ben hatályba lépett fenti jogszabály egyik legfontosabb újítása volt, hogy létrehozta a hivatásrend függetlenségét és területi szervezetrendszerét biztosító területi kamarákat, és az ügyvédség számára előírta a kötelező kamarai tagságot. A törvény hatálybalépését követően, 1875 januárjától sorra alakultak meg az ügyvédi kamarák a történelmi Magyarországon, melyek az elmúlt 150 évben – függetlenül a történelem viharaitól – az ügyvédség önkormányzati elven alapuló szakmai és érdekképviseleti szerveiként szolgálták a hivatás gyakorlóit és a jogkeresőket. Hazánk területén jelenleg 20 ügyvédi kamara működik vármegyei szinten és Budapesten.
Az előlapon szerepelnek a kötelező éremképi elemek is: a “MAGYARORSZÁG” felirat,” a “3 000” értékjelzés, a „FORINT” felirat, a “BP.” verdejel és a „2025” verési évszám.
A hátlap szélén, köriratban, fent az „ÜGYVÉDI KAMARÁK”, lent „A JOGKERESŐK SZOLGÁLATÁBAN” felirat olvasható, melyet összeköt a gyöngysorral határolt középmezőben olvasható „150 éve” felirat, melyben az ötös és a nulla számjegyek ábrázolása paragrafusjelként is értelmezhető. A két félkörirat között, a jobb oldalon látható a hátlapot tervező Horváth Andrea tervezőművész mesterjegye. Az emlékérme szélén 150 rece található, ami erősíti a jubileumra utalást.
