Leírás
A „Nemzeti parkok Magyarországon” sorozat IV. tagja.
A hazánk csodás tájait bemutató „Nemzeti parkok Magyarországon” sorozat IV. tagja.
1976. december 28.-án jelent meg a határozat a Bükki Nemzeti Park létesítéséről, és 1977. január 1-én megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja – ugyanakkor az első, amely hegyvidéki területet foglalt magába. Az igazgatóság irodája 1979-ig Miskolcon volt, majd Egerbe költözött. A nemzeti park területét az alapítást követően kétszer bővítették. Napjainkban a Bükki Nemzeti Park csaknem az egész Bükk hegységre kiterjed, magába foglalva annak legszebb, természeti értékekben leggazdagabb részeit
Előlap: Előlapját a Bükki Nemzeti Park emblematikus növényének, a nemzeti park logójában is megjelenő szártalan bábakalácsnak ábrázolása tölti ki.
Az előlapon találhatóak továbbá a kötelező érmeképi elemek: a 10 000 FORINT értékjelzés, a „MAGYARORSZÁG” felirat,
a 2017 verési évszám és a mikro méretű biztonsági elemet tartalmazó „BP.” verdejel.
Hátlap:Hátlapján a legismertebb hazai őskori régészeti lelőhelyünk, a Szeleta-barlang jelenik meg, a barlang belsejéből ábrázolva. Itt találtak hazánkban először ősemberre utaló leleteket. Az érme bal oldalán olvasható a „SZELETA-KULTÚRA” felirat, amely a benne elsőként feltárt leletek jellemzői és leletgazdagsága okán a barlangról nyerte elnevezését, és egy olyan közép-európai régészeti kultúrát jelöl, melyet elsősorban a kétoldalt megmunkált babér- és fűzfalevél formájú pattintott kőeszközökkel (kaparókkal és hegyekkel) jellemeznek, és a neandervölgyi ősemberrel hoznak kapcsolatba. A kompozíció bal oldalán a barlangból előkerült, valószínűleg i. e. 40 000-re datálható lándzsahegy ábrázolása szerepel, a központi érmeképi elemtől leválasztva. Itt olvasható továbbá a „BÜKKI NEMZETI PARK” felirat is. Az emlékérmét Kereszthury Gábor iparművész tervezte, mesterjegye a hátoldal jobb alsó sarkában található.
Keresőszavak:természet, nemzeti park, ezüst, sorozat,
Hungarikum, tájak, 2017