Leírás
1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a halálos ítéletet Magyarország első alkotmányos miniszterelnökén, Batthyány Lajos grófon. A bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg. Haynau rendelkezése nyomán – hajnali fél hatkor – a négy golyó általi halálra ítélt tisztet – sorrendben Dessewffy Arisztidet, Lázár Vilmost, Schweidel Józsefet és Kiss Ernőt – végezték ki először, utánuk következtek a kötélre szánt tábornokok. Hat órakor elsőként Poeltenberg Ernőt akasztották fel, őt pedig Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos, majd Damjanich János követte. A legszörnyűbb büntetés így Vécsey Károly grófnak jutott osztályrészül, neki ugyanis végig kellett néznie társai halálát. A 13 mártír honvédtiszt a szemtanúk szerint bátran állt hóhérai elé, akik elrettentésül estig kinn hagyták a holttesteket. Számításaik nem váltak be, ezzel a lépéssel ugyanis csak azt érték el, hogy a közeli falvakból több ezren zarándokoltak a vesztőhelyre. Batthyány Lajost ugyanezen a napon Pesten az esti órákban, az Újépület mögötti fapiacon, a mai Batthyány örökmécses helyén állították kivégzőosztag elé, majd a ferencesek belvárosi templomában helyezték végső nyugalomra.
Előlap: Az emlékérme előlapján Batthyány Lajos – Barabás Miklós festménye alapján készült – félalakos portréja látható. Ezen az oldalon találhatók továbbá az emlékérmék kötelező alaki kellékei: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „7 500 FORINT” értékjelzés, a “2024” verési évszám és a „BP.” verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján egy kopjafa stilizált ábrázolása, valamint a kopjafa ábrázolásába illesztve, fent Batthyány Lajos és a 13 aradi vértanú kivégzésének évét jelölő „1849” felirat, alatta, kivégzésük sorrendjében, két-két sorba szedve a 13 aradi vértanú neve – „DESSEWFFY ARISZTID, LÁZÁR VILMOS, SCHWEIDEL JÓZSEF, KISS ERNŐ, POELTENBERG ERNŐ, TÖRÖK IGNÁC, LÁHNER GYÖRGY, KNEZIĆ K Á R O L Y , N A G Y S Á N D O R J Ó Z S E F, LEININGEN-WESTERBURG KÁROLY, AULICH LAJOS, DAMJANICH JÁNOS, VÉCSEY KÁROLY” –, lent a „2024” verési évszám olvasható. A hátlap jobb oldalán az aradi Szabadság-szobor (Zala György alkotása) részletének ábrázolása látható. A hátlap szélén, jobbra fent, köriratban az „ARADI VÉRTANÚK” felirat olvasható, lent, középen Kósa István tervezőművész mesterjegye található.
