Leírás
„Iustitia Regnorum Fundamentum”, azaz „Az igazság a birodalmak alapja” állott az Igazságügyi Palota egykori homlokzatán, amely épület sokáig a Kúriának adott otthont. Idén háromszáz éve, hogy 1723-ban a pozsonyi diéta a Magyar Királyi Curiát mint rögzített hatáskörű, állandóan működő felsőbíróságot megalapította. III. Károly magyar király az 1723-ban lezajlott bírósági szervezeti reform keretében telepítette le a Hétszemélyes Táblát és Királyi Táblát magába foglaló Kúriát Pesten. Bár nem ekkor jött létre, a története egészen a 11. századra nyúlik vissza, mégis ezen időpont tekinthető a köztudatban a Kúria születési időpontjának. Bármilyen valószínűtlen is volt fennmaradása a történelem viharaiban, a Kúria jelenleg is áll, a benne folyó munka zajlik. A Kúria működése szilárd, magabiztos, megbízható alapokon nyugszik. Az Alaptörvény 25. cikke szerint a Kúria Magyarország legfőbb bírósága. Legfőbb ítélkező bírói fórumként a Kúria gondoskodik az egységes bírósági ítélkezésről. A bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat, joggyakorlat-elemzést folytat, meghatározott ügyekben elbírálja a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmeket.
Előlap: Az emlékérme előoldalán a „Kúria 300” logó érmére adaptált ábrázolása látható, kissé aszimmetrikusan elhelyezve, hátterében a kiegészítő arculati elemeket idéző, balra döntött motívumokkal. A háttérmotívumokhoz igazított sorokban jelennek meg az emlékérmék kötelező elemei, a bal oldalon a „3000 FORINT” értékjelzésés, a kibocsátót jelölő „MAGYARORSZÁG” felirat, a jobb oldalon a „BP.” verdejel és a „2023” verési évszám olvasható.
Hátlap: Az emlékérme hátoldalán Stróbl Alajos Justitia című szobrának részlete látható oldalnézetből, ezzel hangsúlyozva az igazság mérlegének a jelentőségét, mely a törvénykönyvre támaszkodó bal kézben található. A szobor jobb kezében a kard a jog hatalmát, állami kikényszeríthetőségét jelképezi. A szobor szemfedő nélkül ábrázolja az igazság istennőjét, ezáltal kiemelve a törvényeken alapuló igazságszolgáltatás jelentőségét. A szoborábrázolástól balra az „1723 ÓTA A JOGEGYSÉG ŐRE”, jobbra a „300 ÉVES A KÚRIA” körirat a különleges felsőbíróság legfőbb feladatát és az évfordulót jeleníti meg. A hátoldal szélén fonott zsinórt jelképező díszítőmotívum fut körbe, utalva a Kúria azon egyedi jellemzőjére, hogy döntései zsinórmértékül szolgálnak a bíróságok számára. A díszítőmotívumot az érmeoldal alsó negyedében a Justitia szobor ábrázolása szakítja meg. Az emlékérmét tervező Veres Gábor szobrászművész mesterjegye a szoborábrázolásba rejtve jelenik meg.
