Leírás
Sopronban, 1921. december 14-15-én sorsdöntő napok zajlottak. Sorsdöntőek voltak nem csak a város, de a korabeli Magyarország életében is, ugyanis Sopron város lakosságának népszavazással kellett döntenie arról, hogy Magyarországhoz tartozzon-e, vagy Ausztriához csatlakozzon. Ez a népszavazás befejező szakasza volt a Nyugat-Magyarország hovatartozása körül kialakult,elhúzódó viszálynak, mely az első világháborút követő területelosztás miatt alakult ki. A népszavazás egyúttal az akkori magyar kormányzat legjelentősebb politikai sikerét jelentette. December 14-15-én Sopronban és a városhoz tartozó Brennbergbányán 16-án további nyolc szomszédos, illetve közeli községben (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva) szavaztak a terület hovatartozásáról. A Szövetségközi Tábornoki Bizottság a Sopron és környékén megtartott népszavazás eredményeként – a velencei szerződés értelmében – Sopront és a várost körülvevő nyolc községet 1922. január 1-én visszaadta a magyar államnak. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak. A szavazással Sopron kiérdemelte a „Civitas Fidelissima”, a „Leghűségesebb Város” jelzőt. A népszavazás kezdő napját, december 14-ét a magyar kormány a Hűség napjává nyilvánította.
verdejel, alatta a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. Az előoldal jobb oldalán – szögletes keretben – a város jelképe, a Tűztorony ábrázolása látható, valamint a „15000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható.
