Leírás
Gróf Széchenyi István, a magyar reformkor egyik vezéralakja 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot, a Magyar Tudós Társaság létrehozására. Az intézmény megalapítását az országgyűlés az 1827. évi XI. törvénycikkel iktatta törvénybe. A mai Magyar Tudományos Akadémia elődje 1830. november 17-én tartotta első ülését Pozsonyban, elnökké Teleki Józsefet, alelnökké Széchenyi Istvánt választották, továbbá kinevezték a Társaság első 23 rendes tagját. Az intézmény hamarosan a szellemi élet főszervezőjévé vált, hat osztálya számos tudományágban írt ki pályázatokat, adott ki könyveket. 1840-ben a Magyar Tudós Társaság nevet Magyar Tudományos Akadémiára változtatták.
Előlap: Az emlékérme előoldala a Széchenyi István kezdeményezésére 1825-ben létrejött Magyar Tudományos Akadémia mai székházát és annak környezetét ábrázolja, előtérben a Lánchíd részletével. A neoreneszánsz épület kivitelezése 1862 tavaszán kezdődött el Friedrich August Stüler német építész tervei alapján és 1865-ben került átadásra. A városképbe ágyazott épületábrázolás arra utal, hogy az MTA a tudományos élet fellegváraként meghatározó szerepet játszik hazánk életében. Jobb oldalon, az MTA előtti tér ábrázolásában látható az előoldalt tervező szobrászművész, Veres Gábor mesterjegye. Az előoldalon találhatóak továbbá az emlékérmék kötelező elemei: fent félköriratban a kibocsátóra utaló „MAGYARORSZÁG” felirat, alatta két sorban a „20000”értékjelzés, valamint a „FORINT” felirat, bal oldalon, az érme peremét követve a „BP.” verdejel és a „2025” verési évszám.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján Holló Barnabás A Magyar Tudományos Akadémia alapítása című domborművének (1891) érmére adaptált ábrázolása szerepel. Felette az alapítás évére utaló „1825” évszám, alatta 4 sorba tördelve a „200 ÉVES | A MAGYAR|TUDOMÁNYOS | AKADÉMIA” felirat. A hátoldalt tervező Fritz Mihály szobrászművész mesterjegye a dombormű ábrázolásába rejtve, bal oldalon látható.
