Leírás
Szent Kinga, a sóbányászok védőszentje, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő első gyermeke, Szent Margit és Boldog Jolán no ̋vére, V. Boleszláv lengyel fejedelem hitvese. Lengyelország és Litvánia védőszentje. Szent Kinga gyermekkorától fogva mélyen vallásos volt, ennek hatására fiatalon szüzességi fogadalmat tett, amit házasságában is megtartott. 1241-ben a házasságába hozott teljes hozományával a tatárok elleni védekezést támogatta. A tatárjárást követően férjével együtt Krakkó közelében, Wieliczkában sóbányát nyitott, amihez Magyarországról hívott bányászokat. Erre utal a Szent Kingához fűződő legendák közül az egyik legismertebb, a máramarosi sóbánya aknájába ejtett jegygyűrű története, amelyet a bányászok csodálatos módon a wieliczkai sóbányában találtak meg. A sóbánya jövedelméből kolostorokat, templomokat, kórházakat építtetett. Ebből épült az ószandeci kolostor is, ahová Kinga, férje halálát követően elvonult és ahol szemlélődő életet élt egészen haláláig.
Előlap: Az emlékérme előoldalán Árpád-házi Szent Kinga – Tóth Dávid köztéri szobra által ihletett – ábrázolása látható, bal kezében liliomszállal. Az ábrázolástól balra az előlap felső szélétől jegygyűrű-ábrázolásba futó függőleges vonalháló látható, alatta egy sóbánya-akna nyílásának stilizált képével. Az előlap bal oldalán, a vonalhálóval párhuzamosan az „ÁRPÁD-HÁZI SZENT KINGA”, jobb oldalon, a liliomszál ábrázolása körüli félköriratban a „MAGYARORSZÁG”, lent, két sorban Árpád-házi Szent Kinga születésének és halálának évét jelölő „1224” és „1292” felirat olvasható.
Hátlap: Az emlékérme hátoldalán a sókristály-motívummal övezett jegygyűrű ábrázolásban az ószandeci kolostorépület részletének ábrázolása látható, alatta az „ÓSZANDEC” felirattal. A hátlap szélén, felső köriratban a „100000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, vízszintesen, bal oldalon a „2024” verési évszám, jobb oldalon a „BP.” verdejel, lent – a sókristály-motívumba illesztve – a „WIELICZKA” felirat olvasható, alatta Soltra E. Tamás tervezőművész mesterjegye látható, aki a kompozíció középpontjába a jegygyűrű legendáját helyezte, ezzel képletesen is összhangot teremtve az emlékérme két oldala között.
