Leírás
I. András (1046-60) magyar király, aki a Szent István halálát követő zűrzavaros időszakban anélkül állíttatta vissza a keresztény rendet, hogy az ország a Német-Római Birodalom hűbéresévé vált volna. Az országépítő jelzőt emellett azzal érdemelte ki, hogy az országot dinasztikusan megosztotta fivérével, Béla herceggel; Szent István férfiági leszármazottjaként uralkodott az államalapító király tiszteletét megalapozva, értékrendjét követve; 1055-ben Tihanyban bencés monostort alapított, és az uralkodói szuverenitás megnyilvánulásaként okleveleket adott ki, köztük a tihanyi apátság alapítólevelét, melyet az első hazai eredetiben fennmaradt oklevélként és magyar nyelvű szórványemlékként tartunk számon. Az apátság altemplomában található az uralkodó sírhelye.
Az „I. András király” emlékérme az „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” című sorozat második elemeként jelenik meg, mely sorozat a legjelentősebb Árpád-házi királyokat hivatott bemutatni. A sorozat a történeti hűség megsértése nélkül tíz uralkodóra fókuszál, és az előzetes tervek szerint két évente bővül egy-egy új taggal.