Leírás
Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő 1847. szeptember 30-án grófi családban született. Autodidakta módon képezte magát, megtanulta a betegápolást és a gyógyászat alapjait, majd a zürichi egyetemen férje és apja engedélyével, de anyagi támogatásuk nélkül tanult tovább. Családi ékszereit eladva, finanszírozta egyetemi tanulmányait. Végül elhivatottságával elérte célját, 1879-ben lediplomázott és orvossá avatták. Hiába szerették volna a friss diplomás doktornőt Svájcban tartani, állásajánlattal marasztalták, ő mégis hazaindult. A magyar orvosi bizottság engedélyezte volna, hogy diplomáját honosítsa, azonban az akkori politikai rendszer ezt nem tette lehetővé. Magyarországon elvégezte a bábaképzést, így félig legálisan, és gyakran honorárium nélkül, de praktizálhatott. Hugonnai Vilma hangsúlyt fektetett az egészségügyi nevelésre, ezért a szegényebb rétegeknek is tartott előadásokat. Küzdött a nők egyenjogúságáért, tanulmányt írt a munka és családi életegyensúlyáról, valamint a leányok iskoláztatásának fontosságáról. 1895-ben elérkezett a várva várt pillanat a törvény lehetővé tette a nők számára is az orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti karok látogatását, sőt a külföldön megszerzett diplomák honosítását is. Hugonnai 1897-ben így Magyarországon is leszigorlatozott, és Ferenc József jelenlétében átvehette első nőként orvosi diplomáját. Az első világháború idején 65 évesen elvégezte a hadisebészeti tanfolyamot, és ugyan a frontvonalra nem került ki, de tizennégy vidéki városban szervezett betegmegfigyelő központokat. 1915-ben kitüntetést kapott a hadi egészségügyi ellátásban végzett munkájáért. Hugonnai Vilma 1922-ben hunyt el. Nemcsak orvosként mutatott példát, de a női jogokért folytatott harcának köszönhetően, a nőknek egyre több lehetősége adódott: munkát vállalhattak, továbbtanulhattak vagy akár diplomát is szerezhettek.
A női páciensek felett jobbra félköriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, az alakok alatt pedig a „15000” értékjelzés, valamint a „FORINT” felirat található.
