Leírás
Szent Erzsébet a középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentje, a feleségek, a fi atal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje. II. András (1205–1235) magyar király és Merániai Gertrúd leánya, IV. Béla húga, Lajos türingiai tartománygróf hitvese. Nagy hatással volt rá kortársa, Assisi Szent Ferenc lelkisége, gyóntatója is ferences volt. Első gyermeke születése után az árvák részére menedéket létesített, második gyermeke születését követően ispotályt alapított. 1225-ben a nagy éhínség idején Wartburg éléstárát kinyittatta, a szegényeket élelmezte, ápolta. Férje halálát követően szerény körülmények között élt 1231-ben, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Bár a császár is feleségül kérte, ő mégis a szegények szolgálatát választotta. IX. Gergely pápa igen rövid idő múlva, már 1235-ben szentté avatta. Ekkor keletkezett legendája az elesettek iránt elkötelezett, a családján túl a tágabb közösségben is tevékeny asszony példaképeként állította a kortársak és az utókor elé.
Előlap: Az emlékérme előlapján két függőleges sáv között Árpád-házi Szent Erzsébettől származó idézet olvasható nyolc vízszintes sorba törve: „AZT MONDOM NEKTEK, HOGY ÖRÖMET KELL SZEREZNÜNK AZ EMBEREKNEK…”.Az emlékérme előoldalán találhatóak a kötelező érmeképi elemek, a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 100 000 forint értékjelzés, a különleges mikroírással készült biztonsági elemet tartalmazó „BP.” verdejel, valamint a „2021” verési évszám.
Hátlap: Az emlékérme hátlapjának központi eleme Árpád-házi Szent Erzsébet csúcsíves kapuban álló alakja, melyet a budapesti Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom festett, fából készült szobra ihletett. A megjelenítés egyszerre utal Árpád-házi Szent Erzsébet két csodájára, a rózsacsodára, valamint a keresztcsodára. Emellett érzékelteti azt is, hogy tisztelete egész Európában elterjedt. Az ábrázolástól balra, négy sorba törve a „SZT. ERZSÉBET” felirat, jobbra, három sorba törve a születésére és halálozására utaló „1207–1231” évszámok olvashatók. A tervező Endrődy Zoltán iparművész mesterjegye Árpád-házi Szent Erzsébet ábrázolása mellett jobbra lent helyezkedik el.
