Category:

2023. évi Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulója színesfém emlékérme (BU)

Tökéletes ajándék minden irodalomrajongónak!

állapot:
Archivált
névérték:
3 000
minőség:
BU
kibocsátás:
2023.11.17.
anyag:
Színesfém
finomság:
Cu75Ni25
kibocsátott darabszám:
5000 darab
átmérő:
38,61 mm
súly:
30,8 g
tervező:
Szanyi Borbála
SKU: KC032023-15

3.000 Ft

Elfogyott

Leírás

Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben született 1773. november 17-én, nagyapja református lelkész, édesapja Csokonai Vitéz József, tanult, megbecsült borbély és sebész. Édesanyja Diószegi Sára, jómódú szabómester olvasott, művelt lánya. A gyakran poeta doctusnak (tudós költőnek) nevezett Csokonai Vitéz Mihály, a felvilágosodás korának nagy műveltségű, kiemelkedő írója, költője, műfordítója. Tartalmi és formai tekintetben a magyar költészet nyelvének megújítója. Több nyelven (latin, görög, német, francia, olasz, spanyol) olvasó és beszélő, a költészet minden műfaját kipróbáló, kísérletező alkatú szerző, aki – a daltól az ódáig, az alkalmi versektől, a vaskos diákköltészeten át, a rokokó szerelmi líráig, a színműig, komikus eposzig, a bölcselő filozófiai költeményekig – számos műfajban alkotott. Csokonai a Debreceni Református Kollégium diákja lett, itt végezte gimnáziumi osztályait, majd itt kezdte meg teológiai tanulmányait. Diákkorától írt verseket. 1794–1795-ben már a poétai osztály legendás és közkedvelt tanára volt; 1795-ben, kifogásolhatónak minősített magaviselete miatt tanárai eltanácsolták a Kollégiumból. 1795–1796-ban a Sárospataki Kollégium joghallgatója, ám a tanulással felhagyva hamarosan a pozsonyi országgyűlésre utazott, innen Komáromba indult, hogy verseinek kiadót szerezzen. Itt ismerkedett meg 1797-ben Vajda Juliannával, verseinek Lilla néven híressé vált múzsájával. Bár Lilla viszontszerette, tehetős szülei nem egyeztek bele házasságukba; lányukat hamarosan egy módos kereskedőhöz adták férjhez. Csokonai két évnyi (1798–1799) Somogy megyei tartózkodás után,–amelyből egy sikeres évet helyettesítő tanárként a csurgói református gimnáziumban töltött – hazatért Debrecenbe. Itt halt meg tüdőbajban 1805. január 28-án. Hányatott életéből egyként hiányzott a hétköznapi megélhetés biztonsága, a nyomtatott kötetek formájában megnyilvánuló irodalmi siker és a magánélet boldogsága. Barátai közé tartozott Földi János és Fazekas Mihály. Tehetségét a nála 14 évvel idősebb Kazinczy Ferenc nagyra tartotta, de költészetét sokszor kritizálta. Írásai, versei, amelyek életében népszerűvé tették, kéziratos formában terjedtek. Költeményeit – gyűjteményes formában – 1813-ban Márton József, összes műveit 1844-ben Toldy (Schedel) Ferenc adta ki.

Előlap: Az emlékérme előoldalán központi motívumként mezei katángok jelennek meg. A növényi motívum irodalmi attribútumként értelmezhető, Csokonai Vitéz Mihály sokszínű költészetét jellemzi. Az előlap szélén, az alapsíkról kissé kiemelt körgyűrűn köriratban – Csokonai Vitéz Mihály „Halotti versek” című művéből vett idézet – az „ÉN, ANGYAL MEG ÁLLAT, VAGY CSAK POR MEG PÁRA.” olvasható. Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek: MAGYARORSZÁG felirat, a 3000 FORINT értékjelzés, a 2023. verési évszám és a BP. verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátoldalán Csokonai Vitéz Mihály félalakos portréja látható, melyet Friedrich John 1816-os rézmetszete ihletett, és az emlékérmét tervező művész továbbgondolt: a költészet attribútumaival, egy könyvvel és egy tollal egészített ki. A művészi teremtés szabadságának képzőművészeti megjelenítését erősíti, hogy mind az eloőoldali, mind a hátoldali motívumok a peremen túlnyúlnak, a háttérben pedig csillagok jelennek meg. A portréábrázolástól jobbra a költő születési és halálozási évszámai „1773” és „1805” láthatók két egymás alatti sorban. Szanyi Borbála, az emlékérmét tervező szobrászművész mesterjegye a portré bal oldalán, az éremkép alsó részén található. A hátlap szélén balra lent, az alapsíkról kissé kiemelt körgyűrűn köriratban – egy-egy ponttal közrefogva – a „CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY” felirat olvasható.

Content missing