Leírás
Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb területű, legsokszínűbb nemzetiségű megyéje, melynek központja Kecskemét. A „hírös város” lakónépesség szerint hazánk nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb települése. Bács-Kiskun megye népességének mintegy 22%-a él Kecskeméten. Kecskemét évszázadokon keresztül a Duna-Tisza köze legjelentősebb városa, gazdasági, egyházi és iskolai központja. Egy 1368-ban kelt oklevél már mezővárosként említi. Természetesen a város területe már jóval korábban lakott volt, erről tanúskodnak a különböző korokból származó régészeti leletek, köztük a honfoglalás korának tárgyi emlékei. Az 1870-es évektől Kecskemét törvényhatósági jogú város, jelentős önkormányzati hatáskörrel. A kedvező külső körülmények mellett nagy egyéniségek, városépítő polgármesterek is kedvezően alakították a város jövőjét. Birtokszerzések, parcellázások, nagyszabású szőlő- és gyümölcstelepítés, a tanyai gazdaságok gyarapodása, vasútépítések, híres piacok és jelentős export jellemezte ezt az időszakot. A századfordulóra Kecskemét a baracktermesztés és a szecesszió városa. A gazdaságban a mezőgazdasági jelleg mellett megjelentek a gyárak, ipari üzemek. 1950-ben lett a területileg legnagyobb magyarországi megye – Bács-Kiskun
– székhelye, jelenleg is a térség oktatási, kulturális, közigazgatási és ipari központja, 2012-től kiemelt járműipari központ.
A portrékat Bács-Kiskun megye határvonala köti össze, melyben egy pont jelöli Kecskemét földrajzi helyét. A hátoldalt tervező Vékony Fanni iparművész mesterjegyeMóra Ferenc ábrázolása mellett jobb oldalon található.
Az emlékérme harmadik oldalát a „MAGYARORSZÁG MEGYÉI, MEGYESZÉKHELYEI” szélfelirat díszíti, amely egymástól kötőjellel elválasztva, kétszer ismétlődik a finomrecéken. A sorozat további, jövőbeli darabjain a 2023. január 1-től hatályba lépő új közigazgatási megnevezések szerinti feliratok kerülnek majd elhelyezésre.
