Leírás
Vajk, a késõbbi I. (Szent) István apja, Géza fejedelem halála után megörökölte annak hatalmát, amelyet a dinasztiához pontosan nem ismert módon kötõdõ rokona, Koppány legyõzésével biztosított (997), majd királlyá koronáztatta magát (1000). Ezt követõen kezdett bele a Kárpát-medence politikai egyesítésébe, felszámolva azokat a hatalmi központokat, amelyek nem hódoltak meg neki. Ezzel párhuzamosan indult meg a keresztény királyság világi és egyházi intézményrendszerének kiépítése, melynek során megszervezte az ország területi igazgatásának alapegységeit, a vármegyéket, püspökségeket és monostorokat alapított, s gondja volt a plébániahálózat kiépítésére is. Az államszervezés alapelveit és az új viszonyok között követendõ normákat foglalják írásba törvényei, melyek szövegét csak késõbbi másolatok tartották fenn. Az államszervezés során felhasznált német (bajor) mintákat, a tevékenysége nyomán létrejött Magyar Királyság azonban szuverén államalakulat volt, önálló pénzveréssel, latin nyelvû hivatali írásbeliséggel. A magyar középkor politikai gondolkodásában már az egyházi tiszteletét hivatalossá tévõ szentté avatása (1083) elõtt példaként tekintettek személyére.
Előlap: Az érme előlapján a Szent István által veretett ún. „Lancea Regis” denár hátlapja alapján készült ábrázolás látható, amelyet tíz stilizált keresztmotívum vesz körbe. A templomként értelmezhető éremképi elem utalás Szent István államalapító és egyházépítő szerepére, pénzkibocsátói tevékenységére, míg a keresztmotívumok Szent István uralkodásának egyik legjelentősebb eredményét, a tíz egyházmegyéből álló magyar egyházszervezet kiépítését reprezentálják. Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek (3000 forint értékjelzés, Magyarország felirat, BP. verdejegy és a 2021-es verési évszám).
Hátlap: A hátlap központi motívuma az 1031-ben eredetileg miseruhának készült koronázási palást Szent Istvánt ábrázoló részletének plasztikus átirata. A koronázási paláston látható Szent István egyetlen fennmaradt korabeli ábrázolása, amelyen a koronás király baljában országalmával, jobbjában hatalmi, királyi jelvényével, a lándzsával jelenik meg. Az emlékérme szélén félköriratban, lent a SZENT ISTVÁN KIRÁLY felirat olvasható, míg az ábrázolástól balra, egymás alatti két sorban a Szent István uralkodását jelző évszámok (az 1000 és az 1038) jelennek meg, jobbra, az emlékérmét tervező Tóth Zoltán ötvösművész mesterjegye látható. Az emlékérmék sima peremén István király 1001-ben kelt pannonhalmi oklevélben szereplő megnevezése, a „STEFANUS SUPERNA PROVIDENTE CLEMENTIA UNGRORUM REX ●” szélfelirat fut körbe.
