Leírás
Bár az ügyészi tevékenység a XIII. századig visszavezethető, az „ügyész” szó a nyelvújítás eredményeként, 1786-ban jelent meg először nyomtatásban a Magyar Hírmondó című lapban. Korábban a „királyi ügyek igazgatója” és a közvádlói feladatot ellátó tisztek latin megnevezéseit használták. Deák Ferenc igazságügy-miniszter választotta szét a királyi ügyigazgató büntetőjogi és pénzügyi feladatait, majd a kiegyezést követően, 1867-ben kezdődött a magyar igazságszolgáltatás modern rendszerének kiépítése. A királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikk kimondta a közvádat képviselő intézmény létrehozásának szükségességét, hogy „a bíró, a közvádló és a védő külön természetű teendői elválasztassanak és egymástól független közegekre bízassanak”. A közvádló pedig „csak az állam közege lehet, mivel a büntető törvények áthágói magát a jogrendet és így az összes társadalmat is sértik”. E törvénycikket 1871. június 10-én hirdették ki. Azóta az ügyészség több átalakítást, hatásköri változtatást ért meg, azonban alapfeladata – „az igazságszolgáltatás körül az állam közérdekeinek képviselete” – lényegét tekintve változatlan maradt. Bár törvény csak 2006-ban rendelkezett erről, június10-ét már 1989-től az Ügyészség Napjaként ünnepli a szervezet, amely 2021-ben fennállásának 150. évfordulójára emlékezik, és tisztelettel gondol azokra az elődökre, akik az ügyészi szervezet tekintélyét kivívták, jó hírnevét öregbítették.
Előlap:Az emlékérme előlapján az ügyészség jelképrendszereként megjelenő vesszőnyaláb (latinul fasces – a Római Köztársaság korából eredő hatalmi jelvény) klasszikus stílusú ábrázolása. A kétélű bárddal ellátott vesszőnyalábot középen egy oroszlánfej szájában tartott, az igazságosságot és elfogulatlanságot szimbolizáló kétkarú mérleg, továbbá a vesszőnyaláb tetejét záró lángmotívum egészíti ki. A vesszőnyaláb az előlapot két részre osztja, jelképezve – a mérleghez hasonlóan – a jó és a rossz, a helyes és a helytelen elkülönítését. A központi motívumot az emlékérme szélén paragrafusjelekből komponált ünnepélyes szegély övezi, melyet alul a „MAGYARORSZÁG” felirat szakít meg. Az előoldal emelt síkú peremén „AZ ÜGYÉSZI SZERVEZET 150 ÉVE AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÖZREMŰKÖDŐJE ” felirat fut körbe. Az előlapon szerepelnek a kötelező éremképi elemek: a MAGYARORSZÁG felirat, a 10000 Forint névérték, a BP. verdejel.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján Magyarország Ügyészsége emblémájának ábrázolása került a középpontba, ami a vesszőnyaláb, a mérleg és a kétélű bárd modern megfogalmazása. Az emblémától balra látható az önálló ügyészi szervezetet létrehozó törvénycikk kihirdetésére utaló 1871-es évszám, jobbra pedig a „2021” verési évszám két-két sorba tördelve. Ezt az ábrázolást veszik körbe – a „kiáradó” és egyben „védelmező” erőtér szimbolikus motívumaként – az érme magasított pereméig futó hullámvonalak. Az emlékérme szélén félköriratban, fent Magyarország Ügyészségének a jelmondata, a„TÖRVÉNY ÉS IGAZSÁG”, lent a „MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE” felirat olvasható.
